A melanoma a bőr festéktermelő sejtjeiből kiinduló rosszindulatú daganat. Komolyan kell venni, mert áttétet adhat, ugyanakkor korán felismerve és megfelelően eltávolítva jó eséllyel gyógyítható. Ezért nem az a legfontosabb, hogy otthon biztos diagnózist próbáljunk felállítani, hanem hogy egy új vagy változó elváltozást időben megmutassunk bőrgyógyásznak.

Röviden: kérjen bőrgyógyászati vizsgálatot, ha egy folt vagy csomó új, növekszik, alakot vagy színt változtat, eltér a többi anyajegytől, vérzik, kifekélyesedik vagy nem gyógyul. A melanoma nem mindig sötét, és nem mindig egy régi anyajegyből alakul ki.

Mi a melanoma?

A melanocyták a bőrben található, pigmentet termelő sejtek. Ha ezekben olyan változások halmozódnak fel, amelyek miatt a sejtek ellenőrizetlenül szaporodnak, melanoma jöhet létre. A daganat eleinte a bőr felső részére korlátozódhat, később azonban mélyebbre terjedhet, elérheti a nyirokutakat, a nyirokcsomókat, majd távoli szerveket is.

Sokan kizárólag az anyajegyekkel kapcsolják össze a betegséget. Valójában a melanomák többsége olyan bőrterületen jelenik meg, ahol korábban nem volt feltűnő anyajegy. Emiatt a teljes bőrfelszínt érdemes figyelni, nem csak a régi anyajegyeket.

Kinél nagyobb a kockázat?

Bárkinél kialakulhat melanoma, de bizonyos körülmények növelik a kockázatot. Ilyen a világos, könnyen leégő bőr, a vörös vagy világos haj, a szeplősség, a sok vagy szabálytalan anyajegy, a korábbi melanoma vagy más bőrdaganat, a családi halmozódás és az immunrendszer tartós gyengítése.

A legfontosabb befolyásolható tényező a túlzott ultraibolya sugárzás. Különösen károsak lehetnek a leégések és a szolárium használata. Az acralis melanoma – amely a tenyéren, talpon vagy köröm környékén jelenhet meg – nem tekinthető napfény okozta betegségnek, ezért sötétebb bőrön és kevés napozás mellett is gondolni kell rá.

Hogyan ellenőrizzük a bőrünket?

A rendszeres önellenőrzés célja nem az, hogy minden foltot veszélyesnek minősítsünk. Azt kell észrevenni, ha valami új vagy megváltozott. Jó fényben nézze át az arcot, füleket, fejbőrt, törzset, karokat, kézfejet, tenyereket, lábakat, talpakat, lábujjközöket és a körmöket. A hát és a fejbőr ellenőrzéséhez tükör vagy hozzátartozó segítsége hasznos lehet.

Az ABCDE-szabály

Az úgynevezett „rút kiskacsa” jel azt jelenti, hogy egy folt látványosan eltér az illető többi anyajegyétől. A gyorsan növekvő, tömött, kiemelkedő csomó pedig nodularis melanoma jele lehet akkor is, ha nem felel meg minden ABCDE-pontnak.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Ne várja meg, amíg egy elváltozás fájni kezd. Bőrgyógyászati vizsgálat indokolt, ha egy folt vagy csomó:

Egy fotó segíthet megmutatni a változás ütemét, de ne használja arra, hogy hónapokig otthon figyeljen egy egyértelműen változó elváltozást.

Mi történik a bőrgyógyászati vizsgálaton?

A bőrgyógyász kikérdezi a változásról, a korábbi bőrdaganatokról, a családi előzményről és a napozási szokásokról. Ezután megvizsgálja az elváltozást és szükség szerint a teljes bőrfelszínt, valamint a környéki nyirokcsomókat.

A dermatoszkóp nagyítással és speciális megvilágítással teszi láthatóvá a bőr felszíne alatti mintázatokat. A vizsgálat fájdalmatlan. Fontos azonban, hogy a dermatoszkópos kép sem ad minden esetben végleges választ: a melanoma biztos diagnózisa szövettani vizsgálaton alapul.

Ha az elváltozás gyanús, a leggyakoribb megoldás, hogy helyi érzéstelenítésben az egész foltot keskeny biztonsági széllel eltávolítják. Nagy, arcon, talpon vagy köröm alatt lévő elváltozásnál előfordulhat, hogy először csak egy megfelelő részéből vesznek mintát. A mintát patológus vizsgálja meg mikroszkóppal.

Mit mond el a szövettani eredmény?

A lelet nem csupán azt közli, hogy melanomáról van-e szó. Megadja a daganat típusát és vastagságát, jelzi, látható-e kifekélyesedés, milyen a sejtosztódás, és elérte-e a tumor a kimetszés szélét.

A Breslow-vastagság milliméterben mutatja meg, milyen mélyre hatolt a melanoma. Ez az egyik legfontosabb adat a további műtét, az őrszemnyirokcsomó-vizsgálat és a kiújulási kockázat megítéléséhez. A nagyobb szám általában nagyobb kockázatot jelent, de a stádiumot nem egyetlen adat alapján állapítják meg.

Milyen további vizsgálatokra lehet szükség?

Vékony, korai melanománál a megfelelő műtéten túl gyakran nincs szükség CT-re vagy más egésztest-képalkotásra. Vastagabb, kifekélyesedett vagy magasabb kockázatú daganatnál felmerülhet nyirokcsomó-ultrahang, CT, PET/CT vagy agyi MRI. Az, hogy melyik vizsgálat indokolt, a stádiumtól és az adott beteg helyzetétől függ.

Mi az őrszemnyirokcsomó-biopszia?

Az őrszemnyirokcsomó az első olyan nyirokcsomó, ahová a primer daganat területéről a nyirok elvezet. A vizsgálattal ezt a csomót keresik meg és távolítják el mikroszkópos ellenőrzésre. Legfontosabb célja a pontosabb stádiummeghatározás és annak eldöntése, szükség van-e szorosabb követésre vagy kiegészítő kezelésre.

Nagyon vékony, alacsony kockázatú melanománál általában nem szükséges. Köztes helyzetben az előnyöket és kockázatokat közösen mérlegelik, 1 mm-nél vastagabb, klinikailag nyirokcsomó-negatív melanománál pedig gyakran felajánlják. Pozitív eredmény után ma már nem minden esetben távolítják el automatikusan az összes környéki nyirokcsomót; sokszor rendszeres, jó minőségű ultrahangos ellenőrzés a megfelelőbb megoldás.

Mit jelentenek a stádiumok?

A stádium fontos, de nem mond el mindent. Az életkor, az általános állapot, a daganat pontos helye és molekuláris jellemzői, az esetleges korábbi kezelés és a beteg céljai egyaránt befolyásolják a terápiát.

Hogyan kezelik a melanomát?

Műtét

A korai melanoma legfontosabb kezelése a műtét. A diagnosztikus eltávolítás után rendszerint egy második, szélesebb kimetszés történik, hogy a korábbi hely körül megfelelő biztonsági zóna legyen. Ennek szélessége a melanoma vastagságától és az anatómiai helytől függ. Arcon, köröm vagy talp területén különleges sebészi megoldásra lehet szükség a biztonság és a funkció megőrzése érdekében.

Kiegészítő, vagyis adjuváns kezelés

Magasabb kiújulási kockázatú, teljesen eltávolított II. vagy III. stádiumban a műtét után immunterápia jöhet szóba. BRAF-mutációt hordozó III. stádiumban célzott gyógyszeres kombináció is választható lehet. A cél az, hogy csökkenjen a visszatérés esélye, de a lehetséges előnyt mindig össze kell vetni a mellékhatásokkal.

Az immunterápia az immunrendszer daganatellenes működését segíti. Hatékony lehet, de az immunrendszer egészséges szerveket is megtámadhat. Tartós hasmenés, légszomj, erős gyengeség, sárgaság, súlyos fejfájás, látászavar, mellkasi panasz vagy bármilyen gyors állapotromlás esetén azonnal jelezni kell a kezelőhelynek. Egyes hormonális mellékhatások tartós gyógyszerszedést tehetnek szükségessé.

Műtét előtti, vagyis neoadjuváns kezelés

Klinikailag látható vagy tapintható, de még operálható III. stádiumban bizonyos immunterápiákat már a műtét előtt adhatnak. Ennek célja, hogy a gyógyszer még a daganat jelenlétében indítsa el az immunválaszt, és a műtéti szövetből mérhető legyen a hatás. Ez gyorsan fejlődő terület, ezért csak melanoma kezelésében jártas onkoteam dönthet róla.

Nem operálható vagy áttétes melanoma

Előrehaladott állapotban az immunterápia és – megfelelő BRAF-mutáció esetén – a BRAF–MEK-gátló célzott kezelés a legfontosabb gyógyszeres lehetőség. Immunterápiából egyetlen gyógyszer vagy két hatóanyag kombinációja használható. A kombináció erősebb lehet, de több súlyos mellékhatást okozhat.

A BRAF–MEK-gátlók gyakran gyorsan zsugorítják a daganatot, ezért gyorsan romló vagy tüneteket okozó betegségben különösen hasznosak lehetnek. Agyi áttét esetén idegsebész, sugárterapeuta és onkológus közösen tervezi meg a gyógyszeres és helyi kezelést. Műtét, célzott sugárkezelés és ritkább, centrumhoz kötött sejtterápia is szóba kerülhet.

Mi történik a kezelés után?

A kontrollok gyakoriságát a stádium, a korábbi kezelés és az egyéni kockázat határozza meg. A viziten a szakember átnézi a bőrt, a műtéti heget és a nyirokcsomóterületeket, rákérdez az új panaszokra és a kezelés késői mellékhatásaira. Magasabb stádiumban időszakos képalkotás is szükséges lehet.

A melanomán átesett embernél nagyobb egy új primer melanoma kockázata, ezért a fényvédelem és a teljes bőrfelszín rendszeres ellenőrzése hosszú távon fontos. A kontrollok közötti időben észlelt új tünettel nem kell megvárni a következő időpontot.

A kiújulástól való félelem gyakori és érthető. Ha a szorongás tartósan zavarja az alvást, a munkát vagy a mindennapi életet, érdemes pszichoonkológiai segítséget kérni. Nyiroködéma, mozgásbeszűkülés vagy fájdalom esetén gyógytorna és rehabilitáció segíthet.

Hogyan csökkenthetjük a kockázatot?

A fényvédelem több lépésből áll. Erős UV-sugárzásban keresse az árnyékot, viseljen sűrű szövésű ruhát, széles karimájú kalapot és UV-szűrős napszemüveget. A fedetlen bőrre használjon széles spektrumú, legalább SPF 30 fényvédőt bőségesen, és kétóránként, valamint úszás vagy izzadás után kenje újra. A szoláriumot kerülje.

Gyermekkorban különösen fontos a leégés megelőzése. A fényvédő nem arra szolgál, hogy tovább maradhassunk a tűző napon. A D-vitamin pótlásáról ne szándékos UV-terheléssel, hanem szükség esetén orvossal egyeztetett étrendi vagy gyógyszeres megoldással gondoskodjunk.

Milyen kérdéseket érdemes feltenni az orvosnak?

A legfontosabb üzenet

A melanoma nem mindig néz ki „tankönyvszerűen”, nem feltétlenül fáj, és gyakran nem régi anyajegyből indul. A legjobb esélyt a korai felismerés adja. Ha egy bőrelváltozás új, változik, növekszik, vérzik vagy egyszerűen feltűnően más, mint a többi, kérjen bőrgyógyászati vizsgálatot.

Tájékoztatási megjegyzés: Ez a cikk általános ismeretterjesztő anyag. Nem helyettesíti a bőrgyógyászati vizsgálatot, a szövettani diagnózist vagy az egyéni kezelési tervet.

Szakmai háttéranyag

A melanoma diagnosztikájáról, stádiumbeosztásáról, sebészi és onkológiai
kezeléséről részletes, nemzetközi irányelveken alapuló szakmai
összefoglalónkban olvashat.

Cutan melanoma – szakmai összefoglaló megnyitása →